< Back to the Blog

in Blog, Egyéb by | no comments

Honnan tudjuk, hogy természetes e a drágakő?

peridot mine

Nem célunk drágakőszakértőnek képezni titeket, viszont egy nagyon fontos dologra hívjuk fel a figyelmeteket, amit a jóérzésű, igényes embereknek tudniuk kell.

A tudatos vásárló számára ma már nagyon fontos, hogy a termék amit megvásárol természetes legyen, és ne szintetikus. Ne hatalmas gyárakban készüljön, ahol egyetlen cél a profit növelése, és csak jól hangzó marketingduma náluk a környezetvédelem.  ( gondoljunk csak a világ nagy üdítőgyártóira, nem igazán törik magukat, hogy üvegbe palackozzanak, mint annak idején, pedig lehet, hogy csak a pincéből kéne felhozni a gépsort).

De nincs ez másként a  drágaköveknél sem. Kezdve az ásvány (szaknyelven rough, magyarul nyers kő) beszerzésétől. Hiszen a drágakő az ásványból lesz (a tévhitekkel ellentétben nem a drágakövet bányásszák, hanem az ásványt, és a drágakőcsiszoló az ásványból készíti el a drágakövet) és lényeges hogy az ásvány ne nagyipari bányából kerüljön a felszínre, hanem fenntartható bányászatból.

Ezért írok most arról, hogy miért is tartjuk kínosan fontosnak, hogy a drágakő honnan származik, és hogy megjelölik e az ékszerben (gyűrű, eljegyzési gyűrű, fülbevaló) található drágakő esetében, a származását, és a kezelését, vagy azt, hogy természetes vagy szintetikus. Ezért szorgalmazzuk folyamatosan az etikus kereskedelmet, mégha ez a magyar piacon feszültséget is jelent, és ezért támogatjuk a fenntartható fejlődést.

Már évek óta, az egyik légnépszerűbb drágakő nálunk, a Peridot, ami egyenesen Arizónából (USA) érkezik hozzánk.

A peridot, azonkívül, hogy az egyik legszebb zöld drágakő, abban is egyedülálló (akárcsak a gyémánt), hogy a Föld köpenyében képződik, szemben az összes többi ásvánnyal, ami viszont a Föld kérgében. Szóval nagyjából 200 kilométer mélységből tart felénk, és vulkán kitörések, földrengések segítik egyre feljebb jutni.

Hogy mitől különleges drágakő a Renigem peridot?

Az arizónai San Carlos rezervátum, ahol a peridotokat bányásszák, az apacs indiánok ősi földje. Ugye mindenki hallott már Geronimo-ról? Nos ezen a földön az ő leszármazottai élnek ma is. Ez a terület ma indián fennhatóság alatt áll. Az apacsok itt élnek, itt dolgoznak, itt nevelik a gyerekeiket.

A történet eddig gyönyörű is lehetne, hiszen az USA a világ egyik leggazdagabb országa…de sajnos az apacs indiánok élete egyáltalán nem idilli. Kevés a munka, és nagy a szegénység, a sivatagban nem igazán terem meg semmi a kaktuszokon kívül. A kilátástalanság miatt pedig, az apacsok körében sok a drogfüggő, és az alkoholista. Annak, aki ki akar törni a szegénységből, annak bizony nagyon keményen, nap mint nap meg kell dolgoznia minden egyes centért.

Az apacsoknak az amerikai szövetségi kormányzattal is gyakran meggyűlik a bajuk. Legutóbb 2014. decemberében egy Barack Obama által aláírt törvény nehezítette meg, az amúgy sem könnyű életüket. Az apacsok földjén ugyanis nem bányászhat csakúgy kedvére akárki, csak az őslakos indiánok (hiszen ezek ősi, szent földek)  Obama viszont aláírta azt a Nemzetvédelmi Törvényt amelyben lehetőséget adott, egy földcserére, miszerint az apacsok földjén található rézbányák területét elcserélik, egy másik, értéktelen területre. Ezzel pedig két multinacionális vállalat kaphatta volna a kezébe a bányászati jogokat, ezzel is gyarapítva már így sem kicsi vagyonukat, hogy egy újabb yachtot, vagy szigetet vehessenek maguknak.

szerk: Barack Obamáról mindenkinek az jut eszébe, hogy ő a népek nagy barátja, az elesettek segítője….úgy látszik a kép ennél egy kicsit árnyaltabb

( a Renigem éppen ezért tartja fontosnak a fenntartható bányászatot, ellenben a nagyiparival. Ezért ha lehetséges, mindig olyan forrásból vásárolunk, ahol ezt biztosítottnak látszik).

Azon túl, hogy a szent földek használati joga veszélybe került, a környezetvédők is elkezdtek aggódni, hiszen a nagyüzemi bányászat, hát…finoman szólva is hagy kivetnivalót és pusztítást, maga után, gondoljuk csak a romániai ciánkatasztrófára.

Végül több mint tíz millió aláírást gyűjtöttek össze a dolog ellen, és annyit sikerült elérni, hogy a helyet felvették a nemzeti történelmi helyek nyilvántartásába, így védve azt.

Nos a mi peridotjaink innen érkeznek. Olyan apacs indiánok bányásszák őket, akik kézi, és minimális gépi erővel mozgatják a földet napról-napra, majd az így kibányászott peridotot értékesítik. Ez a megélhetésük, ebből tartják el a családjaikat, ebből iskoláztatják a gyerekeiket.

Ezt a történetet azért hoztam el nektek, mert szeretném ha tudnátok, hogy azzal, hogyha a Renigem peridotjait vásároljátok, azzal ezeket az embereket támogatjátok, azzal őket mentitek meg az lezülléstől, az elszegényedéstől, és nekik adtok munkát, hogy továbbra is el tudják tartani gyerekeiket, és olyan életük lehessen, ami emberhez méltó.

Címkék: ,