Nehéz dolog  egy laikus számára, drágakő, vagy drágaköves ékszer vásárlásakor megállapítani, hogy szintetikum, utánzat vagy valódi, természetes drágakő amit lát. A természetes, a szintetikus, és az utánzat árai ugyanis jelentősen eltérnek egymástól, így ami kezdetben jó üzletnek tűnik, arról végül kiderülhet, hogy értéktelen vacak, amiért túl sokat fizettünk. Azért írtam meg ezt az útmutatót, hogy te ne járj pórul.

Fontos tudnod, a 4C.

Az első és legfontosabb, hogy kérdezd meg az eladót arról, hogy az általad kiválasztott drágakő  (ékszerbe foglalva is)  honnan származik, és arról, hogyha kezelték, milyen  kezelést kapott. Egy ékszerésznek, tudnia kell, és meg kell adnia a kő adatait, abban az esetben is ha ékszerben van!

szintetikus zafír

Természetes drágakövek

A  természetes kifejezés olyan drágakőre utal, amely a természetes világban növekedett, emberi tevékenység befolyása nélkül. Ezek a többnyire bányákból származó drágakövek, valamint a tengerekben, óceánokban természetes módon előforduló drágakövek (például gyöngyök és korall). A természetes drágakövek ritkák, ez adja meg értéküket. Ezért van az, hogy például egy természetes zafír, több százszor vagy akár ezerszer is drágább lehet, mint szintetikus társai.

természetes drágakő bánya

Ha egy drágakő természetes , még mindig lehetett kezelni és javítani a megjelenését. Jó példa erre egy természetes tanzanit vagy zafír, amelyen hagyományosan hőkezelést alkalmaznak , hogy elmélyítsék a színintenzitását. De beszélhetünk a természetes gyémántról is, amelyet lézersugárral fúrnak meg, hogy tisztítsák, és zárványmentesítsék, a minél szebb ragyogás érdekében.

A nemzetközi gemmológiai intézetek ajánlása szerint, eladáskor mindig fel kell tüntetni ha egy drágakő kezelt, és azt is, hogy milyen kezelésen esett át.

Szintetikus / laboratóriumi vagyis mesterséges drágakövek

A szintetikus drágakövek fizikailag megegyeznek a természetes drágakő társaikkal. Ugyanolyan fizikai tulajdonságokkal és kémiai összetétellel rendelkeznek, mint a természetben előforduló drágakövek.

szintetikus gyémánt üzem

Az egyetlen, de pénzben mérhetően lényeges, különbség az, hogy ezeket a drágaköveket, mesterséges körülmények között termesztik. Mesterséges környezeteben állítják össze azokat a vegyi anyagokat, amelyek alkotják az adott követ és mesterségesen  előállított hőmérsékleten valamint nyomáson növesztik a szintetikus drágaköveket.

A mesterséges körülmények hatására – a kaotikus és véletlenszerű természeti világgal ellentétben – a szintetikus drágakövek általában kevésbé zárványosak és színük is egyneműbb, mint természetes társaiké. Főként azért, mert nincsenek jelen a mesterséges folyamat során egyéb mellékanyagok, amelyek a természetes drágakő egyedi jellegzetességeit adják.

így csiszolják a cirkóniát

Az ember által készített, mesterséges drágaköveket ára és értéke, messze alatta marad  a természetben előforduló társaikénál.

Alább azokat a köveket sorolom, amelyeknél nagyon gyakori, hogy szintetikus változatuk is megjelenik a piacon:

Szimulánsok és imitációk vagyis utánzatok

A két fő gyémánt szimuláns a cirkónia (cirkónium-dioxid) és a szintetikus moissanite (szilícium karbid).

A cirkónia egy népszerű, olcsó gyémánt szimuláns. Bár alapvetően színtelen, mint a fehér gyémánt, de nem rendelkezik ugyanolyan kémiai és optikai tulajdonságokkal, oxidok hozzáadásával színezik. Egy másik utánzat a szintetikus moissanite is széles körben elérhető gyémánthelyettesítő. Optikai tulajdonságai nagyban hasonlóak a gyémánthoz. Ahogy a cirkónia úgy a moissanite is mesterségesen előállított, nem természetes anyag! Olyan másod-, harmadosztályú ékszerek díszítésére használják őket, amelyek a kispénzű vásárlóknak készülnek, akik a valódi gyémántot nem tudják megfizetni, de annak illúzióját szeretnék megkapni. Általában a távol keleten tömegesen gyártott, gyenge minőségű ékszerekbe kerülnek ezek az utánzatok. Sajnálatosan Magyarországon is tömegesen fordulnak elő ezek az utánzatok, silány minőségű olcsó termékek. Egy komoly ékszer sosem tartalmazhat cirkóniát, vagy moissanitot!

szintetikus drágakő

Az imitációk általában műanyagból, üvegből, műgyantából és színezékekből készülnek, ezeket az anyagokat használják a természetes drágakő színének, alakjának vagy kinézetének utánzására.

Ezek csak megjelenésükben emlékeztetnek a természetes drágakövekhez, de sem kémiai, sem optikai tulajdonságaikban nem hasonlítanak a természetes drágakövekhez. Festéssel, színezéssel, gépi csiszolással érik el a hasonlóságot. Olcsó utánzatok, bizsukba, nem nemesfémből készült ékszerekbe.

A természetes drágakövek gyönyörűek. Ritkaságukat és különlegességüket  az a tény adja, hogy a megfelelő vegyi anyagok, ásványok és a megfelelő geológiai feltételek voltak jelen a földön a megfelelő időben, hogy az a csodálatos jelenség amit drágakőnek nevezünk, létrejöhessen.