Hogyan tovább ékszeripar?

Nem csak a járvány, de a rossz piaci mechanizmusok is betesznek a szakmának. Sok mindent újra kell gondolnunk, például a drágaköves ékszerek dolgát.

Manapság igen kevés a jól csiszolt drágakő a piacon. A keleti drágakőcsiszolók egyetlen célja a lehető legnagyobb karáthozam elérése, egy szabálytalan nyers ásványból. A 4 c-ből csak és kizárólag 1-re összpontosítanak, a súlyra. Pedig igazából a szépsége adja el a követ, nem a súlya!

Ennek eredményeként a legtöbb drágakőnek, amely ezeknek a drágakő-vágóknak a kezéből kerül ki, van egy „ablaka”, amely átengedi a fényt, és mögötte bármely tárgy láthatóvá válik. Másnéven halszemes a kő, és ez egy igazi gemmológia katasztrófa.  Sajnos a drágakő-vágás ilyen megközelítése mára igen elterjedtté vált, köszönhetően az olcsójánosoknak, akiknek csak egy cél lebeg a szemük előtt: a legolcsóbban beszerezni.

Ez azért is katasztrófa, mert a drágakőcsiszoló legfőbb feladata az lenne, hogy a drágakövet szebbé tegye, ragyogóvá, csillogóvá. Olyanná, amely bármely ékszert képes eladni a szépségével. Ezzel szemben a keleti csiszolók szándéka az, hogy megtakarítsák a kő súlyát, vagyis hogy nehezebb legyen. Viszont elfelejtik a legfontosabb szempontot: a drágakövek magas árát nemcsak ritkaságuk, hanem elsősorban a szépségük okozza.

A drágaköves ékszert nem a tömege adja el, hanem a szépsége! A vevők viselni akarják, nem pedig azt, hogy lehúzza a zsebüket.

Minden drágakő-piaci résztvevő tudja, hogy egyre nehezebb értékesíteni a kereskedelmi csiszolású drágaköveket – rosszul csiszolt, tompa fényű, halszemes, aszimmetrikus kövek ezek- nem kellenek a vásárlónak, mert rondák.

Márpedig ezek a rosszul csiszolt kövek, hiába nagyok, olyanok akár egy egyébként bájos arcon a görbe orr, vagy a bibircsók. Nem szívesen nézünk rá. Elcsúfítja, tönkreteszi az egyébként jó adottságokat. A vásárlók ugyanígy vannak vele. Nem szívesen néznek rá egy rosszul csiszolt drágakőre, még kevésbé hajlandóak kinyitni a pénztárcájukat érte!

Hogy mi az oka a csúf drágakövek tömeges elterjedésének? Egyrészt az, hogy a csiszolók nem akarnak, vagy nem tudnak kiváló minőségű drágaköveket készíteni. Másrészt az igénytelen kereskedők, akik éppen csak adni akarnak valamit, mondván, „jó lesz ezeknek az is”. Ahelyett, hogy igényesek lennének és felkutatnák a kiváló csiszolókat, és velük együttműködve valódi értéket és szépséget állítanának elő, ami nem mellesleg pénzügyi szempontból is kedvezőbb lenne számukra. 

A kiválóan csiszolt drágakő jellemzői

Nem számít, mennyire igénytelenek a kereskedők, és mennyire ragaszkodnak az alacsony színvonalon csiszolt drágakövekhez, a tények azt mutatják, hogy a kiválóan csiszolt drágakövet, mindig magasabb áron lehet értékesíteni, és mindig lesznek olyan vásárlók, akik hajlandóak is többet fizetni érte.

Milyen tehát a kiváló minőségű csiszolás? 

A tűz utánozhatatlan ragyogást eredményez, és ez a fazettált drágakövek egyik legfontosabb jellemzője.

A drágaköves ékszert nem a tömege adja el, hanem a szépsége! A vevők viselni akarják, nem pedig azt, hogy lehúzza a zsebüket.

Egy kiválóan csiszolt ametiszt

A változás elkerülhetetlen. Lehet, hogy figyelmen kívül hagyjuk a törvényeit, vagy akár meg is próbálhatunk szembe menni velük, de nem fogunk tudni sokáig ellenállni a piacon zajló kemény versenyharcoknak. Az igényes vevő a szépet fogja keresni, és a szépségre lesz hajlandó pénzt áldozni.

Merem azt mondani, hogy azok, a kereskedők, akik elég bátrak ahhoz, hogy a szembeszálljanak az olcsó tömegtermelt kereskedelmi drágakövekkel, és valódi  minőséget értékesítsenek, azok maradnak majd fent a rostán, és számukra lesz igazán ragyogó, és kifizetődő az ékszerkereskedelem.

Felhasznált források: bloomberg.com, ft.com, jewellermagazine.com, gemsociety.org,

Szerkeszette: Devcsics-Pásztor Renáta