A drágakövek mindig is lenyűgözték az embereket, szépségük, ritkaságuk, ragyogásuk és értékük miatt. A drágakövek, évezredek óta a gazdagság és a teljes élet szimbólumai. A drágakövek iránti kereslet növekedésével azonban, megjelentek a drágakövekkel kapcsolatos csalások is.
Átverések régen
Az első feljegyzett drágakő-átverés a 14. századból származik, amikor gátlástalan kereskedők, hamis rubint, smaragdot és zafírt árultak gyanútlan vásárlóknak. Ezek a kövek üvegből készültek, és ügyesen álcázták őket, hogy úgy nézzenek ki, mint az igazi drágakövek. Ez az átverés évszázadokon át folytatódott, és csak a modern gemmológia, 19. századi térhódítása után lehetett kimutatni ezeket a hamis köveket.
A 19. század végén és a 20. század elején egy új típusú drágakő-átverés jelent meg, amelyet “sóbánya” csalás névvel illettek. Szélhámosok megvásároltak egy értéktelen bányát, nyers drágaköveket ástak el benne, majd a területet, magas áron értékesítették, mondván ez igen gazdag drágakő lelőhely. A befektetők ezután megpróbálták kibányászni a drágaköveket, de gyorsan kiderült, hogy a bánya teljesen terméketlen. Ez az átverés főleg az Egyesült Államokban és Kanadában terjedt el, sokan dollármilliókat buktak egy-egy ilyen üzleten.
Átverések napjainkban
Az újabb csalás, a “laboratóriumban termesztett” drágakő-átverés volt. Ebben az átverésben szintetikus drágaköveket adtak el, valódi természetes drágakövekként. Ezeket a szintetikus köveket gyakran a valódi drágakövek árának töredékéért értékesítették, sok embert kecsegtetve a bomba üzlet ígéretével. Ezek a szintetikus kövek azonban rossz minőségűek voltak, és alig, vagy egyáltalán nem értek semmit.
Az 1970-es években jelentek meg az ún. dubletek/tripletek . Ebben az átverésben két/három különböző drágakőnek látszó réteget ragasztottak össze, így hozva létre a drágakő illúzióját. A felső réteg egy vékony valódi drágakő szelet volt, míg az alsó réteg/ek olcsó, szintetikus kő, vagy akár egy üvegdarab volt. Az eredmény egy olyan kő lett, amely úgy nézett ki, mint egy igazi drágakő, de sokkal kevesebbet ért.
Napjainkban is problémát jelentenek a drágakövekkel kapcsolatos csalások, és sajnos folyamatosan jelennek meg újabbak. Az egyik közelmúltbeli átverés: természetes, kezeletlen drágakőként értékesíteni olyan drágaköveket, amelyeket valamilyen módon kezeltek, színük vagy tisztaságuk javítása érdekében. A kezelt drágakövek bizonyos esetben értékesek is lehetnek (hőkezelt tanzanit), viszont a kezelés közzétételének elmulasztása, egyértelműen a vásárló megtévesztése.
Ugyanilyen probléma az ú.n. üveggel feltöltött „rubinok” este. Az üveggel feltöltött korundum nem nevezhető, és nem értékesíthető rubin/zafírként, csak kompozit anyag megjelöléssel lehet forgalmazni.
Az elmúlt években jelent meg egy új drágakő-átverés: ezek a hamis, nyers gyémántok. A szélhámosok megtalálták a módját, hogy a topázból, fenakitból, kvarcból és fehér berillből vagy cirkóniából készült nyers kristályokat, valódi nyers gyémántkristályokhoz tegyenek hasonlóvá.
Ezeket a hamis nyers gyémántokat ezután, gyanútlan vásárlóknak adják el, akik elhiszik, hogy valódi gyémántokat vásárolnak, és nagyszerű üzletet kötnek. Annak érdekében, hogy ezek a hamis nyers gyémántok még meggyőzőbbek legyenek, a szélhámosok különféle technikákkal gyémántszerű vonásokat hoznak létre a kristály felületén. Például háromszög alakzatokat faraghatnak a kristály felületére, amelyekkel a valódi, nyers gyémántok kinézetét utánozzák.
Egy másik, ritkábban előforduló csalást is említsünk meg. Nagy méretű nyers ásványt (corund, turmalin) értékelnek fel, „szakértő” segítségével, magas árra, amelyet adott cég megvásárol, horribilis összegért, később azonban a nyers ásványról kiderül, hogy értéktelen vacak. Klasszikus pénzmosási trükk.
Mit tanulhatunk a drágakő-csalás történetéből?
- Először is nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, olvassunk, bővítsük tudásunkat mielőtt drágaköveket vásárolnánk.
- Mindig tartsuk szem előtt a régi bölcsességet: ami túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz(i) legyenek, az nem igaz(i).
- Keressünk olyan drágakőkereskedőt, aki maga vásárolja a nyers ásványokat és maga csiszolja a drágaköveket, és az eladott kövekről, pontos certifikációt állít ki.
Kérdések, amelyeket a drágakővásárlóknak fel kell tenniük
A kő természetes vagy szintetikus?
Szinte bármelyik üzletben találkozhat helyettesítéssel. Ezt a kérdést mindig jó feltenni.
Mi az a kő tisztasága?
Fűtött a kő?
A hőkezelés ú.n. fűtés, nagyon gyakori kezelés sok drágakőtípusnál. Világosabbá teheti a színeket, vagy kiküszöbölheti a nem kívánt másodlagos színeket vagy tónusokat. Bizonyos drágaköveknél a fűtés nem értékcsökkentő tényező (tanzanit).
A legfontosabb, hogy a drágakő vásárlók, azt kapják, amit szeretnének. Ezért, hozzáértő, őszinte, tapasztalt drágakőkereskedőket keressenek, lehetőleg olyat, akik maguk csiszolják a saját beszerzésű nyersanyagokat. De ezek azonban mindig többe kerülnek. A vásárlónak kell dönteni, hogy megéri-e neki a biztos, vagy megveszi olcsóbban a bizonytalant.
Itt írunk a drágakő kezelésekről.
Képek: https://gem-a.com/