Ma felkapott és divatos, fekete gyémántos ékszert viselni, de vajon megbízhatunk a kövek eredetiségében? Vajon a fekete gyémánt az ami a neve? Erre is választ kapunk a alábbi cikkből:
“Azok a feketék…
Mindig nagy levegőt veszek, amikor a gyémántnak látszó fekete kövek vizsgálatába kezdek. A feladat nem egyszerű, és időigényes, hiszen fekete gyémántokkal gyakran bolondulnak meg a teszterek, a műszerek, és sokszor egymásnak ellentmondó mérési eredményeket kapok.
A három fekete kő egyszerre érkezett a laborba, az egyikük a jaipuri(India) GRS Gem Testing Lab tanúsítvánnyal. A megbízó meg akart győződni arról, hogy a fekete kő valóban az a fekete gyémánt, amely szerepel a tanúsítványban. A tanúsítvány szerint, a 0,68 ct tömegű, fekete színű, kerek briliáns csiszolású kő, természetes gyémánt, törésmutatója 2,417, sűrűsége 3,52 g/cm3, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, és mikroszkópban látni lehet, úgynevezett “fingerprint” zárványokat, vagyis magyarul: “rovarszárnyakat”. Az utóbbin különösen meghökkentem, hiszen ezen típusú zárványok soha nem fordulnak elő gyémántban, de megkezdtem a vizsgálatot.
Mérési eredmények: a kő tömege 0,68 ct, mérete 5,75-5,73×3,03mm. gyémántteszet: gyémánt, moissanit-teszter: moissanit. reflexisós index: 109,IR – törésmutató:2.65, sűrűség: 3,50 gr/cm3 hidrosztatikai mérlegen.A mért törésmutató lényegesen eltér a tanúsítványban megadott: 2,417 értéktől és korrelációban van a mért magas reflexiós indexszel. Mikroszkópos vizsgálat: reflektált fényben sima felület, felszínén látható repedésekkel, éles, egy pontba futó fazettaélek, rengeteg fekete színű, nagy méretű zárvány, nem opak, a kőbe bele lehet látni, de a sok zárvány miatt nem lehet átlátni.
A mért sűrűség és a mikroszkópban megfigyelt jellegzetességek mutatják, hogy a vizsgált kő természetes gyémánt. A gyémánttankönyvi 2,417 törésmutató értéke szabályos, nem deformált kristályrácsszerkezettel rendelkező gyémántokra vonatkozik. A természetben a fekete színű gyémántok nagyon ritkák, a kereskedelmi forgalomban lévő fekete gyémántok többsége ugyanis színkezelt, erősen hevített kő. Ezek eredetileg fehér, nagyon zárványos, nem ékszerminőségű kövek. Az erős, tartós hevítés hatására fellépő kristályrácsdeformációk, rácshibák, megváltoztatják a törésmutató értékét. A gyémánttetszter a hővezető képesség alapjánk különbözteti meg a gyémántokat, a moissanit teszter elektromos vezetőképességet mér, és ez alapján tesz különbséget a moissanit és a gyémánt között, hiszen a gyémánt szigetelő és nem vezeti az áramot. Erős hevítés hatására a színkezelt fekete gyémántok vezetik az áramot és a moissanit teszter, moissanitként jelzi azokat. A természetes fekete színű gyémántot viszont a moissanit teszter is gyémántnak fogja jelezni. A fentiek alapján a vizsgált kő besorolása: fekete, színkezelt, természetese gyémánt, és nem a tanúsítvány szerinti természetes gyémánt. A különbség nagyon lényeges, hiszen a szín eredete a színes gyémántoknál, és így a fekete gyémántoknál is, a származás fő meghatározó tényezője.
A természetes fekete gyémántokhoz tartozik a karbonádó is, a szemcsés szerkezetű, mikrokristályos méretű gyémántokat tartalmazó, porózus, opak ásvány is. Karbonádót először Brazíliában, a 18. században találtak, alluviális lerakódásokban, és a neve a brazil “karbo” (azaz szén) szóból ered, mivel az ásvány külsőleg hasonlít a közönséges szénre. A karbonádó, zárványként a szén mellett tartalmazhat magnetitet, hematitot, elemi vasat és rezet. A gyémánt e polikristályos változatát kizárólag az iparban hasznosították, csiszolóanyagként, egészen addig míg divatba nem jöttek a fekete gyémántos ékszerek. Polikristályos szerkezetének köszönhetően, a karbonádó rendkívül kemény anyag, mikrokristályos random elhelyezkedésű, így a keménysége nem függ az iránytól, és hagyományos csiszolástechnikával nem lehet megfazettálni. Csiszolása az ékkő alkalmazásához, lézerek segítségével történik.
A másik két fekete kő gyémántutánzatnak bizonyult, egy beszerzési helyről származtak és teljesen megegyező tulajdonságokkal rendelkeztek, azért elég csak az egyiknek megmutatni a jellegzetes ismérveit. Mérési eredmények: Kő tömege 1,23 ct, mérete 6,41-6,41×4,85 mm, félig fémes fényű kerek briliáns. Gyémántteszter: fémjelzés, moissanit-teszter: fémjelzés. Reflexiós index: 110, IRtörésmutató: 2,710, sűrűség: 3,04 g/cm3 hidrosztatikai mérlegen. Mikroszkópos vizsgálat: apró szemcsés szerkezet; kerekített, kissé kopott fazettaélek nem egy pontba futnak, puha anyagot jeleznek; teljesen opak; reflektált fényben nem homogén összetételű, hanem aggregátum: sötétszürke színű mátrixban láthatók a közbenső magas fényű foltok.
A Raman-spektroszkópia mérésekkel igazolták (Gem&Gemology, Spring 2011., LabNotes, 54- 55.), hogy a sötét színű mátrix szintetikus moissanit, a magas fényű foltok pedig kicsapódott kristályos szilícium. A kicsapódott, nagyobb mennyiségű szilícium felelős a moissanit 3,22 g/cm3 specifikus sűrűségéhez képest mért sűrűség alacsonyabb értékért. Ezt az anyagot az úgynevezett PVT-(physicalvaportransport) technológiával nagy mennyiségekben gyártják Kínában.
A fekete színű gyémántok vizsgálata, az utánzatoktól való megkülönböztetése összetett, nagy körültekintést igénylő folyamat. Ahogy láttuk, ilyenkor különösen fontos emlékezni, hogy egy mérés nem mérés, egy módszer nem módszer.”
A cikket írta: Dr Szitó Tánya a Gemsztár drágakőviszgáló laboratórium vezető szakértője