Természetes drágakövek A természetes kifejezés olyan drágakőre utal, amely a természetben növekedett, emberi tevékenység befolyása nélkül. Ezek többnyire bányákból származó drágakövek, valamint a tengerekben, óceánokban, folyókban természetes módon előforduló drágakövek (például gyöngyök és korall). A természetes drágakövek ritkák, ez adja meg értéküket. Ezért van az, hogy például egy természetes zafír, több százszor vagy akár ezerszer is drágább lehet, mint szintetikus társai.
Ha egy drágakő természetes , még mindig lehetett kezelni és javítani a megjelenését. Jó példa erre egy természetes tanzanit vagy a zafír, amelyeken hagyományosan hőkezelést alkalmaznak , hogy elmélyítsék a színintenzitásukat. De beszélhetünk a természetes gyémántról is, amelyet lézersugárral fúrnak meg, hogy tisztítsák, és zárványmentesítsék, a minél szebb ragyogás érdekében. Ezek a kezelt drágakövek.
A nemzetközi gemmológiai intézetek ajánlása szerint, eladáskor mindig fel kell tüntetni ha egy drágakő kezelt, és azt is, hogy milyen kezelésen esett át.
Szintetikus / laboratóriumi vagyis mesterséges drágakövek A szintetikus drágakövek fizikailag megegyeznek a természetes drágakő társaikkal. Olyan fizikai tulajdonságokkal és kémiai összetétellel rendelkeznek, mint a természetben előforduló drágakövek, de megkülönböztethetőek a természetes társaikól, tehát NEM Ugyanazok!
A de pénzben mérhetően lényeges , különbség az, hogy ezeket a drágaköveket, mesterséges körülmények között termesztik. Mesterséges környezeteben állítják össze azokat a vegyi anyagokat, amelyek alkotják az adott követ és mesterségesen előállított hőmérsékleten valamint nyomáson növesztik a szintetikus drágaköveket. És ellentétben a természet alkotta társaiktól, gyakorlatilag korlátlan mennyiségben előállíthatóak.
Az ember által készített, mesterséges drágaköveket ára és értéke ezért, messze alatta marad a természetben előforduló társaikénál.
Alább azokat a köveket sorolom, amelyeknél nagyon gyakori, hogy szintetikus változatuk is megjelenik a piacon:
Igazgyöngyök – Ezek az úgynevezett tenyésztett gyöngyök, amelyeket úgy alakítanak ki, hogy idegen anyagot helyeznek be egy osztrigába, kizárólag azzal a céllal, hogy az osztrigában gyöngy legyen belőle. A jelenlegi felmérések szerint a piacon található összes gyöngy 99%-a tenyésztett gyöngy. Laboratórium és röntgensugár szükséges annak meghatározására, hogy a gyöngyök természetes módon keletkeztek e vagy tenyésztették őket.Zafír és Rubin – A szintetikus rubinok és zafírok széles körben megtalálhatók a jelenlegi ékszerpiacon. A szintetikus zafírok és rubinok kevésbé természetes színűek és kevesebb zárványt tartalmaznak, mint a természetben előforduló társaik. A ma, ékszerekben fellelhető csillagzafírok több mint 90%- a, szintén szintetikusan előállított termék.Smaragd – Az ember által létrehozott smaragdok széles körben elérhetőek, értékük azonban töredéke természetes társainak!Gyémántok – Nagy mennyiségű szintetikus gyémántot gyártanak világszerte. Ha azonban elhallgatják a vásárló elől, azt a tényt, hogy szintetikus gyémánt van az ékszerében, és természetes gyémánt áron adják, akkor 700(!) szoros áron vásároljuk meg az olcsó, mesterséges gyémántot. Tehát van okunk gyanakodni, mert igazán megéri a hamisítás. Nagyon fontos, hogy egyetlen nagyítóval nem lehet megállapítani, hogy szintetikus vagy természetes gyémánttal van e dolgunk.
Szimulánsok és imitációk vagyis utánzatok
A két fő gyémánt szimuláns a cirkónia (cirkónium-dioxid) és a szintetikus moissanite (szilícium karbid).
A cirkónia egy népszerű, olcsó gyémánt szimuláns . Bár alapvetően színtelen, mint a fehér gyémánt, de nem rendelkezik ugyanolyan kémiai és optikai tulajdonságokkal, oxidok hozzáadásával színezik. Egy másik utánzat a szintetikus moissanite is széles körben elérhető gyémánthelyettesítő. Optikai tulajdonságai nagyban hasonlóak a gyémánthoz. Ahogy a cirkónia úgy a moissanite is mesterségesen előállított, nem természetes anyag! Olyan másod-, harmadosztályú ékszerek díszítésére használják őket, amelyek a kispénzű vásárlóknak készülnek, akik a valódi gyémántot nem tudják megfizetni, de annak illúzióját szeretnék megkapni. Általában a távol keleten tömegesen gyártott, gyenge minőségű ékszerekbe kerülnek ezek az utánzatok. Sajnálatosan Magyarországon is tömegesen fordulnak elő ezek az utánzatok, silány minőségű olcsó termékek. Egy komoly ékszer sosem tartalmazhat cirkóniát, vagy moissanitot!
Az imitációk általában műanyagból, üvegből, műgyantából és színezékekből készülnek, ezeket az anyagokat használják a természetes drágakő színének, alakjának vagy kinézetének utánzására.
Ezek csak megjelenésükben emlékeztetnek a természetes drágakövekhez, de sem kémiai, sem optikai tulajdonságaikban nem hasonlítanak a természetes drágakövekhez. Festéssel, színezéssel, gépi csiszolással érik el a hasonlóságot. Olcsó utánzatok, bizsukba, nem nemesfémből készült ékszerekbe.
A természetes drágakövek gyönyörűek. Ritkaságukat és különlegességüket az a tény adja, hogy a megfelelő vegyi anyagok, ásványok és a megfelelő geológiai feltételek voltak jelen a földön a megfelelő időben, hogy az a csodálatos jelenség amit drágakőnek nevezünk, létrejöhessen.
