Skip to content
Kezdőlap » Renigem® drágakő blog » Optikai jelenségek a drágaköveknél 1.rész

Optikai jelenségek a drágaköveknél 1.rész

💎

💎 Mi is az az optikai jelenség, a drágakövek esetében? 1. Rész

Optikai, vagyis a látható fényhez kapcsolódó. Egyszerűen fogalmazva, ez a kifejezés azt írja le, ahogyan a fény kölcsönhatásba lép a drágakő kristályszerkezetével, annak zárványaival és/vagy belső szerkezetével, ami lényegében a fénynek a visszaverődése a drágakövekből.

Anélkül, hogy tudnánk róla, nap mint nap találkozunk ezekkel a jelenségekkel, legyen szó opálról, holdkőről, alexandritról vagy macskaszem krizoberilről. Hogy eligazodjunk ezek között az optikai jelenségek között, nézzük őket közelebbről.

💎Pleokroizmus

Ez az egyik leggyakoribb optikai jelenség a drágaköveknél, és arra utal, hogy egy drágakövet különböző színűnek látunk, attól függően, hogy milyen irányból nézzük.

Egyes drágaköveken két szín látható, ez a dikroizmus, ahol pedig három különböző színt is látunk annak a neve trikroizmus.

Erős dikroizmus akvamarinnál (GIA)

Néhány példa a dikroizmusra:

• ametiszt (szürke lila/vöröses vagy kékeslila);

• turmalin (azonos árnyalat, különböző tónus pl sötét és világos rózsaszín);

• rubin (vörös/narancsvörös);• akvamarin (színtelen vagy égszínkék/kék vagy zöld);

• smaragd (kékes zöld/sárgászöld);

• fűtött tanzanit (kék/ibolya); és

• peridot (zöld/sárgászöld).

Néhány példa a trikroizmusra:

• andalúzit (zöldes/sárgás/vörösbarna);

• iolit (ibolya kék/színtelen/sárga/barna);

• fűtetlen tanzanit (ibolya/kék/sárga/barna vagy fukszia); és

• kianit (sötétkék/ibolyakék/halványkék vagy színtelen)

❗️Az izotróp (vagyis az anyag minden irányban ugyanazokkal a tulajdonságokkal bír) drágakövek ( pl. spinel, gránát, gyémánt stb.) nem rendelkeznek pleokroizmussal.

❗️Csak az anizotróp (különböző irányokban, különböző tulajdonságokkal bíró anyagok) drágakövek ( pl. zafír, rubin, berill stb.) rendelkezhetnek ilyen optikai jelenséggel.

💎Irizálás, adulareszcencia és labradoreszcencia

A gemmológiában az irizálást, az adulareszcenciát és a labradoreszcenciát gyakran használják szinonímaként, de mindegyiknek megvan a maga egyedi szépsége.

ℹ️ Az irizálás ugyan sokban hasonlít az adulareszcenciához, de míg az utóbbi elsősorban kék vagy fehér fényt ad, addig az irizáló hatás a szivárvány minden színét megmutathatja a drágakő belsejében megfigyelhető tükröződésben. A színes csillogást a beeső fény változásától, és a drágakő mozgatásának módjától függően is lehet látni.

Irizálás gyöngynél, és gyöngyháznál (GIA)

A drágakövek irizáló hatásának népszerű példái közé tartozik: a tűz achát, a gyöngy, a gyöngyház, az írisz achát és a szivárványos obszidián.

A holdkőben látható adulareszcencia egy, a drágakő belsejében megfigyelhető kék vagy fehér tükröződés. Az irizáláshoz hasonlóan, ez a kék vagy fehér optikai jelenség is a mozgás, és a beeső fény változásától függően látható.

Adulareszcencia holdkőnél (GIA)

Az irizáláshoz és az adulareszcenciához hasonlóan, a labradoreszcencia is (a labradoritban megfigyelhető) a fény visszaverődése egy drágakőben. Egyszerűen fogalmazva, mivel a labradorit és a holdkő ugyanabból a családból származnak ( földpátok), a gemmológiai közösség úgy döntött, hogy másképpen nevezi el a két drágakő optikai hatását.

Labradoreszcencia labradoritnál (Geology.com)

ℹ️ Leggyakrabban a drágakőben megfigyelhető irizálást, adulareszcenciát és/vagy labradoreszcenciát, a fény visszaverődése és összeadódása okozza a kő belsejében lévő rétegeken. Például a labradoritban a labradoreszcenciát, a kalcium és a nátrium vékony rétegei okozzák, míg a tűz achátban a vékony vas-oxid rétegek okozzák a hatást.

A következő rész, ahol a macskaszem hatást, és az aszterizmust tárgyaljuk, itt található

A szerkesztett szöveg a Renigem® tulajdona.

Képek: GIA edu, Geology.com,

#renigem #tudástár