< Back to the Blog

in Blog, Egyéb, Ékszer by | no comments

Hollywood hazugságai, vagyis a drágakőbányászat valós helyzete

Borzongató képekkel sokkol minket a média, amikor a drágakőbányászatról olvasunk, hallunk. Aki látta a véres gyémántok című filmet az sejti miről beszélek. Gyilkosság, gyerekmunka, ökológiai katasztrófa. Eddig a hazug bulvár.

Lássuk mi az igazság

A világ ásványokban gazdag földjeiben, mindig is bányásztak a helyiek. Kezdetleges módszereikkel, eszközeikkel, családok ástak, mostak, válogattak. És igen, a felnőtteken kívül, a gyerekek is segítettek, a könnyebb munkálatokban. Ahogy például Magyarországon is a ’80-as években, segítettek a gyerekek a szüleiknek málna- vagy eperszedésben, és sok család alapvető megélhetését biztosította akkor ez a munka.

Afrikában, Ázsiában sincs ez másként. Családok százainak, ezreinek adott munkát, és megélhetést az ásványbányászat. Bányásztak, és ebből tartották el családjaikat, ebből etették és nevelték gyermekeiket. A földjeik pedig, mivel mindig csak annyit vettek ki belőle, amire szükségük volt, mindig megújultak, regenerálódtak. Így volt teljes és fenntartható a természet körforgása.

Helyi bányászok Myanmar-ban fotó: Eleven myanmar

De egyszer csak, mint a vércseppre gyűlő cápák, megjelentek a nagyvállalatok, és szépen lassan elkezdték kiszorítani a helyieket a saját területeikről. Először kerítéssel, majd fegyveres őrséggel. Megindult a föld kitermelése, hatalmas gázolajfaló kotró gépekkel, irdatlan mennyiségű földet mozgattak meg, igen rövid idő alatt, hogy a vágyott ásványkincsekhez jussanak. Futószalagon szállítják a nyers ásványt a válogatóba, ahol rácsok és riasztóberendezések között 2-3 ember válogatja őket.

Ezek a nagyvállalatok megveszik kilóra a kormányzatokat, hiszen elhitetik, hogy fejlesztik a területet, iskolákat, orvosi rendelőket építenek, cserébe a gazdag földjeik (ki)használati jogáért. De itt rögtön kilóg a lóláb, hiszen a helyieket elzavarják a területről, ez pedig konfliktusokhoz vezet, a helyiek és a nagyvállalat között. Egyesek itt rögtön ki is jelenthetnék, hogy a nagyvállalat maga a megtestesült gonosz. Ha pedig gonosz, akkor ez a bevételen is látszódni fog. Ezért sürgősen tenniük kell valamit, hogy növeljék a népszerűségüket. De vajon marketigcsapata, temérdek vezetője, a gumicsizmás helyi bányásznak van, vagy a nagyvállalatnak?

Vajon a nagyvállalat emberei, hátradőlve a székükben, tétlenül nézik és hallgatják, hogy őket a megtestesült gonosznak titulálják? Vagy elkezdenek gondolkodni, tervet kitalálni, marketing kampányt felépíteni, és azt a médiában reklámozni, de ha kell Hollywoodban filmet is gyártatni.

Siberia (Gyémánthajsza) című film fotó: The guardian

Mert mégegyszer, ki mögött áll a tőke? A nagyvállalat mögött, vagy a gumicsizmás helyi bányász mögött? Mert vajon a  globális média kinek a fizetett interjúját, és médiakampányát fogja leadni, vajon a mozik melyik filmet fogják lejátszani? A mobiltelefonnal felvettet, vagy a Hollywood-ban megfizetettet? Vajon Leonardo di Caprio színészi bérét a helyi gumicsizmás bányász tudja kifizetni, vagy a milliárdos tőkével rendelkező cég?

No de ugorjuk vissza, hogy mit is tesznek a nagyvállalati emberek, népszerűségük növelésére?

Lehet, most úgy tűnik elűzték a helyieket, de majd pár éven belül építenek nekik falut, iskolát, kórházat stb. Eközben a bányaterületen megjelennek a nagyobbnál nagyobb gépeik, amelyet még modernizációnak is nevezhetünk. Bődületes tempóban elkezdik kitermelni a nyersanyagot, hisz az idő pénz, ezt mindenki tudja. Közben szépen lassan készülnek a tervek, az új faluról, a kórházról stb, hogy az biztosan jó legyen. Menet közben odaküldenek egy forgatócsoportot a helyi bányászok apró területeire, hogy bemutassák, a helyiek micsoda szörnyű körülmények között, milyen elavult technikával, és milyen kemény munkával, undorító módon tartják el többezren a családjukat. A filmen, rendezettségnek semmi nyoma, a fizetett stáb azt is megmutatja, hogy a helyiek kivágják a fákat, bokrokat, hogy óriási a sár, és mi lelkesen szörnyülködünk itthon a képernyő előtt. De csak egy logikai gondolat: ugyanezen a területen elég 3 darab exkavátor, ami fákkal, bokrokkal együtt legyalulja az egész területet, majd egy másik ormótlan gép kivájja, és 5-10 monstrum dömper pedig, a kivájt földet elszállítja.

Exkavátorok fotó: Interesting engineering

Eddig láttuk, hogy épphogy 10-20 ember dolgozik az addigi, elzavart, többezer helyén. De ez modern, és légkondicionált a dömperek fülkéje is. A többezer gumicsizmás bányásznál pedig megmutatják, ahogy fával fűtenek, és száll a füst. Kézzel hordozható kis vízszivattyúkat használnak, és már meg is állapítható, hogy úristen micsoda környezetszennyezés folyik ott.

Igaz a nagyvállalatok monstrumai, dömperei egyetlenegy gázadással, egy egész heti üzemanyagot pöffentenek ki magukból, pár másodperc alatt, de azt legfeljebb a stáb nem veszi fel, és mi nem fogjuk látni a filmen. Csak azt mutatják meg nekünk, amit láttatni akarnak. És elindítanak egy kampányt, hogy ők mennyire zöldek, ellenben a több ezer helyi kisbányásszal, akik micsoda környezetszennyezést végeznek, a fatüzeléssel, és a kis vízszivattyúikkal.

És amikor ezek a gazdag földek végleg kimerülnek, mert szabályosan kirabolják őket a hatalmas gépeikkel, akkor a nagyvállalat odébb áll. És nem marad más utánuk, mint a nyomor, a mélyszegénység, a szörnyűnagy tátongó lyukak a földben, ahol már sem ember, sem állat nem tud megélni.

Nagyüzemi gyémántbánya Szibériában fotó: Alrosa

Mindenki tudja, hogy ezeknek a vállalatoknak rengeteg pénzük van. Így aztán arra is jut bőven, hogy a média és a filmipar segítségével elhitessék magukról, hogy mennyire tisztességesek, és milyen fontos számukra a természet, és az emberi élet védelme. Hirdetésekben üzenik, hogy mennyire zöldek, és emberbarátok. Plakáton mosolygó színesbőrű gyerekekkel hirdetik, hogy csak értük dolgoznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy bányáik területét fegyveres őrök vigyázzák, és a kitermelt ásványokat a lehető leggyorsabban kijuttatják az adott országból. Hollywoodi szuperprodukciókban próbálják patyolat tisztára mosni magukat. Hiszen pontosan tudjuk, hogy a nagytőke társadalmilag egyáltalán nem érzékeny.

És mindeközben a kis gumicsizmás helyi bányászt, szép csöndesen, mindenféle médiavisszhang nélkül, nyomorba döntötték a családjával együtt.

Címkék: