Naná, hogy pánikban vagy, nem mindennap történik ilyen az életedben.

Amikor a fiatalember, először keresett meg, rögtön leszögezte, hogy valódi drágakövet szeretne. Majd pontosítottuk a részleteket is. Ő egy olyan zafírt, szeretett volna, ami  zárványos, de még elég tiszta ahhoz, hogy fazettált csiszolást tehessünk rá. A formája kerek legyen, a színe sárga, és a legfontosabb, hogy általunk, kézzel legyen csiszolva, hogy extra csillogása legyen. Tehát a közönséges, standard briliáns csiszolás nem jöhetett szóba. Aki kicsit is ismeri a drágakövek világát, az tudja, nagyon nem egyszerű, a fenti feltételeknek megfelelő drágakőhöz, a nyers ásványt beszerezni.

Néhány üzenetváltás után az is kiderült, hogy eljegyzési gyűrűbe szánja ezt a követ, és természetesen a kőhöz készül majd egy gyűrű, és ezzel a gyűrűvel szeretné megkérni a kedvese kezét. A zafír egy különleges kő, a napsárga pedig a  a hölgy kedvenc színe, ezért esett erre a választás, a zárványosságnak pedig külön jelentősége van, hiszen a zárvány nem más, mint a természet látható érintése, az ujjlenyomata, a drágakőben. Mondanom sem kell, hogy a dolognak titokban kellett zajlania, és volt még egy csavar a történetben, a fiatalember már nem Magyarországon él. Azt is elmondta nekem, hogy mielőtt minket megkeresett, először körülnézett, milyen eljegyzési ékszereket lehet készen vásárolni. De sem Magyarországon, sem  a külföldi üzletek kínálatában nem talált, sem olyan drágakövet, sem olyan ékszert, amivel igazán megkoronázhatta volna élete legfontosabb kérdését. Így döntött végül a nehezebb út mellett, hogy egy teljesen egyedi drágakövet, és hozzá ékszert készíttet.

A munka csak ezután kezdődött igazán. Legelső lépésként az alapanyag beszerzése volt a feladatunk, itt számos szempontot kellett figyelembe vennem: kezdve a nyers kő méretétől, a színén át, a közel ideális formáig. Nehezített pálya ez, hiszen valódi, természetes, nyers, drágakőminőségű zafírt beszerezni, finoman szólva is körülményes dolog, ugyanis a drágakő, természetéből adódóan ritka dolog. Nincs bolt, ahová bemehetnék, és kérhetnék egy olyat, amilyet szeretnék. Ha pedig bizonyos paraméterekkel, mint esetünkben is, rendelkeznie kell (szín, méret, stb) akkor még egy fokkal bonyolultabb a beszerzés.

Mivel lassan két éve, hogy a beszerzési csatornáinkat kialakítottam, így sejtettem hová kell forduljak, hogy a kért zafírt beszerezzem, persze, hogy lesz e, és ami lesz, az megfelelő lesz e, az még mindig kérdés volt.

A bányász ugyanis, amit a föld mélyéről kiszed, azt értékesíti. Nincs raktár készlete, és ha egy-egy darab elkel, nem biztos, hogy záros időn belül lesz utánpótlás, sőt az sem biztos, hogy utánpótlás lesz e, egyáltalán. Ez  mindig „benne van a pakliban”, ezért is szoktam ügyfeleimet előre tájékoztatni arról, hogy gyors munkát, nem végzünk. Szóval aki, két hét múlva szeretne az leánykérésre csiszoltatni egy drágakövet, az ne minket keressen. Lehet, hogy van, aki elvállalja ilyen rövid határidővel is, én viszont szeretek biztosra menni, és szeretem az elégedett megrendelőt.

A biztonság kedvéért, több beszállítót is megkerestem, mire megtaláltam azt a nyers követ, ami megfelelőnek tűnt. Ez ugyanis, mindig bizonytalan, egészen addig, amíg el nem kezdünk dolgozni a kővel. Ezért, már korábban kialakítottam, azt a metódust, hogy lehetőség szerint több, hasonló paraméterekkel rendelkező nyersanyagot vásárolok. Így ugyan pénzügyileg, nagyobb kockázatot vállalok, de bármilyen nem várt gikszer esetén, van mihez nyúlni.

A fiatalemberrel többször egyeztettünk, én tájékoztattam a munka haladásáról, ő mesélt a leánykérés részleteiről. Egy utazáson kerülne rá sor, a mit sem sejtő menyasszony az utazás napjának reggelén úgy tudja majd, hogy piknikezni mennek, de helyette repülőre szállnak és irány az Azori szigetek, ami Európa legkeletibb pontja.

Innen folytatjuk…

Ma felkapott és divatos, fekete gyémántos ékszert viselni, de vajon megbízhatunk a kövek eredetiségében? Vajon a fekete gyémánt az ami a neve? Erre is választ kapunk a alábbi cikkből:

“Azok a feketék…

Mindig nagy levegőt veszek, amikor a gyémántnak látszó fekete kövek vizsgálatába kezdek. A feladat nem egyszerű, és időigényes, hiszen fekete gyémántokkal gyakran bolondulnak meg a teszterek, a műszerek, és sokszor egymásnak ellentmondó mérési eredményeket kapok.

A három fekete kő egyszerre érkezett a laborba, az egyikük a jaipuri(India) GRS Gem Testing Lab tanúsítvánnyal. A megbízó meg akart győződni arról, hogy a fekete kő valóban az a fekete gyémánt, amely szerepel a tanúsítványban. A tanúsítvány szerint, a 0,68 ct tömegű, fekete színű, kerek briliáns csiszolású kő, természetes gyémánt, törésmutatója 2,417, sűrűsége 3,52 g/cm3, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, és mikroszkópban látni lehet, úgynevezett “fingerprint” zárványokat, vagyis magyarul: “rovarszárnyakat”. Az utóbbin különösen meghökkentem, hiszen ezen típusú zárványok soha nem fordulnak elő gyémántban, de megkezdtem a vizsgálatot.

Mérési eredmények: a kő tömege 0,68 ct, mérete 5,75-5,73×3,03mm. gyémántteszet: gyémánt, moissanit-teszter: moissanit. reflexisós index: 109,IR – törésmutató:2.65, sűrűség: 3,50 gr/cm3 hidrosztatikai mérlegen.A mért törésmutató lényegesen eltér a tanúsítványban megadott: 2,417 értéktől és korrelációban van a mért magas reflexiós indexszel. Mikroszkópos vizsgálat: reflektált fényben sima felület, felszínén látható repedésekkel, éles, egy pontba futó fazettaélek, rengeteg fekete színű, nagy méretű zárvány, nem opak, a kőbe bele lehet látni, de a sok zárvány miatt nem lehet átlátni.

A mért sűrűség és a mikroszkópban megfigyelt jellegzetességek mutatják, hogy a vizsgált kő természetes gyémánt. A gyémánttankönyvi 2,417 törésmutató értéke szabályos, nem deformált kristályrácsszerkezettel rendelkező gyémántokra vonatkozik. A természetben a fekete színű gyémántok nagyon ritkák, a kereskedelmi forgalomban lévő fekete gyémántok többsége ugyanis színkezelt, erősen hevített kő. Ezek eredetileg fehér, nagyon zárványos, nem ékszerminőségű kövek.  Az erős, tartós hevítés hatására fellépő kristályrácsdeformációk, rácshibák, megváltoztatják a törésmutató értékét. A gyémánttetszter a hővezető képesség alapjánk különbözteti meg a gyémántokat, a moissanit teszter elektromos vezetőképességet mér, és ez alapján tesz különbséget a moissanit és a gyémánt között, hiszen a gyémánt szigetelő és nem vezeti az áramot. Erős hevítés hatására a színkezelt fekete gyémántok vezetik az áramot és a moissanit teszter, moissanitként jelzi azokat. A természetes fekete színű gyémántot viszont a moissanit teszter is gyémántnak fogja jelezni. A fentiek alapján a vizsgált kő besorolása: fekete, színkezelt, természetese gyémánt, és nem a tanúsítvány szerinti természetes gyémánt. A különbség nagyon lényeges, hiszen a szín eredete a színes gyémántoknál, és így a fekete gyémántoknál is, a származás fő meghatározó tényezője.

A természetes fekete gyémántokhoz tartozik a karbonádó is, a szemcsés szerkezetű, mikrokristályos méretű gyémántokat tartalmazó, porózus, opak ásvány is. Karbonádót először  Brazíliában, a 18. században találtak, alluviális lerakódásokban, és a neve a brazil “karbo” (azaz szén) szóból ered, mivel az ásvány külsőleg hasonlít a közönséges szénre. A karbonádó, zárványként a szén mellett tartalmazhat magnetitet, hematitot, elemi vasat és rezet. A gyémánt e polikristályos változatát kizárólag az iparban hasznosították, csiszolóanyagként, egészen addig míg divatba nem jöttek a fekete gyémántos ékszerek. Polikristályos szerkezetének köszönhetően, a karbonádó rendkívül kemény anyag, mikrokristályos random elhelyezkedésű, így a keménysége nem függ az iránytól, és hagyományos csiszolástechnikával nem lehet megfazettálni. Csiszolása az ékkő alkalmazásához, lézerek segítségével történik.

A másik két fekete kő gyémántutánzatnak bizonyult, egy beszerzési helyről származtak és teljesen megegyező tulajdonságokkal rendelkeztek, azért elég csak az egyiknek megmutatni a jellegzetes ismérveit. Mérési eredmények: Kő tömege 1,23 ct, mérete 6,41-6,41×4,85 mm, félig fémes fényű kerek briliáns. Gyémántteszter: fémjelzés, moissanit-teszter: fémjelzés. Reflexiós index: 110, IRtörésmutató: 2,710, sűrűség: 3,04 g/cm3 hidrosztatikai mérlegen. Mikroszkópos vizsgálat: apró szemcsés szerkezet; kerekített, kissé kopott fazettaélek nem egy pontba futnak, puha anyagot jeleznek; teljesen opak; reflektált fényben nem homogén összetételű, hanem aggregátum: sötétszürke színű mátrixban láthatók a közbenső magas fényű foltok.

A Raman-spektroszkópia mérésekkel igazolták (Gem&Gemology, Spring 2011., LabNotes, 54- 55.), hogy a sötét színű mátrix szintetikus moissanit, a magas fényű foltok pedig kicsapódott kristályos szilícium. A kicsapódott, nagyobb mennyiségű szilícium felelős a moissanit 3,22 g/cm3 specifikus sűrűségéhez képest mért sűrűség alacsonyabb értékért. Ezt az anyagot az úgynevezett PVT-(physicalvaportransport) technológiával nagy mennyiségekben gyártják Kínában.

A fekete színű gyémántok vizsgálata, az utánzatoktól való megkülönböztetése összetett, nagy körültekintést igénylő folyamat. Ahogy láttuk, ilyenkor különösen fontos emlékezni, hogy egy mérés nem mérés, egy módszer nem módszer.”

A cikket írta: Dr Szitó Tánya a Gemsztár drágakőviszgáló laboratórium vezető szakértője